Huszti járás, Visk, Nagy u. 93
Visk (Вишковo)
Visk (ukránul: Вишковo, 1992-ig Вишкове [Viskove], városi jellegű település Kárpátalján, a Huszti járásban, a Viski kistérség székhelye. A kárpátaljai szórványmagyarság egyik legjelentősebb települése, mely Huszttól 20 km távolságra, a Tisza bal partján található. A kistérségi központ több, mint nyolcezer főt számláló lakosságának legalább 40 %-a magyar, mely közösség kitűnik szervezettségével, színes kulturális életével, hagyományőrző tevékenységével.
Visket 1271-ben IV. László király a Hontpázmány nemzetségből származó Újhelyi családnak adományozza. A nemesi família várat emelt a Várhegyen, mely jelentős szerepet töltött be a tiszamelléki útvonal védelmében. 1300-ban III. Endre király kérésére az Újhelyiek ugocsai birtokokra cserélték Visket. Így a település királyi várával együtt Máramaros vármegye központja lett. A Tiszamenti öt koronaváros (Hosszúmező, Huszt, Máramarossziget, Técső és Visk) a királyi birtok települései a sóbányászat és kereskedelemnek köszönhetően lettek kiváltságos városok.
A település erődített református templomát 1270-ben V. István építtette. A 14-15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben a reformátusoké lett. 1657. február 17-én II. Rákóczi György az országgyűlést megelőző istentiszteletet tartotta itt, az országgyűlés a városházán volt, ahol elhatározták a lengyel hadjáratot. Az utolsó krími tatár betörés idején, 1717-ben a lángok martalékává lett, 1750-ig tetőzet nélkül állt. Többször átépítették, így számos stílusirányzat jegyei fellelhetők az épületen. Padozata a XVIII. századból való, barokk stílusjegyeket visel magán. A templom melletti fa harangtorony a XVIII. századból való. A templom erődfala jelenleg is áll, kertjében növényritkaságokkal találkozhatunk. Belső udvarán és kívül a falak mentén faragott kopjafa- és emlékszobor-együttes állít emléket többek között a máramarosi koronavárosoknak, az 1657. évi viski országgyűlésnek, a Rákóczi-szabadságharcnak, az 1848–1849-es szabadságharcnak, illetve az I. és II. világháborúban hősi halált halt viskieknek.
Visknek több ásványvízforrása van, melyet a helyiek borvízként említenek. Az egykori Magyarország-szerte híres várhegyi fürdő ásványvízforrása a szovjet érában történő higanybányászat következtében kiapadt. Szerepét a Saján-hegyi ásványvízforrások vették át. A gyógyhatású ásványvizek hasznosítása tette ismét országos hírűvé a Saján Szanatóriumot. A Saján Szanatórium mellett, az úgynevezett Villa-völgyben található a mesterségesen kialakított Sajáni-tó. A tó alkalmas vízibiciklizésre, sétálásra, úszásra, a tó partján sütögetőhelyek is várják az érdeklődőket. A tavat az Avas-hegyvonulat veszi körül.
2006-ban adták át Visk tájházát, melyet egy több mint száz évvel ezelőtt épített fazsindelyes házból alakítottak ki, és felújították annak portáját is. Régi idők világát idézi a szépen gondozott kert, az istálló, az asztalosműhely, a kemence, az oszlopos fa tornác. A házba belépve korabeli edényekkel felszerelt konyha, majd a következő helyiségben faragott bútorzatú tisztaszoba fogad bennünket, s megtekinthetjük a hétköznapi élet tárgyait: a guzsalyt, a karosládát, a rongyszőnyeget, a festett tányérokat, a szövőszéket és a többi használati eszközt. A tájház a Viski Zöldturizmus Szövetség elnökénél, Ötvös Idánál, előre egyeztetett időpontban látogatható.
2022-ben, a Kárpátaljai Magyar Kultúrális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács egy határon átnyúló európai uniós program segítségével egy kovácsműhelyt és egy lentisztító helyiséget építtetett a tájház udvarán. A bővítés célja, egy olyan attrakció létrehozása a tájház területén, amely bemutatja két népi mesterség, a kovács mesterség és a lenfeldolgozás évszázadokra visszanyúló hagyományát. A kovács mesterség és a lenfendolgozás része volt a viskiek mindennapi életének. A kovácsműhely kialakításában alkalmas bemutatók tartására, melynél előzetes egyeztetés alapján helyi kovácsmester tart bemutatót a vendégek részére a kovácsmesterség fortélyairól és eszközeiről. A kovácsműhelyhez hasonlóan a lenfeldolgozás is bemutatásra kerül a lentisztítóban. Igény szerint a vendégek is kipróbálhatják mindkét munkafolyamatot. A fejlesztéseknek köszönhetően a tájház élő tájházzá alakult át, hisz a kovácsműhely és a lentisztító életet vitt a gazdagon felszerelt tájház udvarára.
A különböző programok alkalmával a viskiek helyi ételek elkészítését is bemutatják a résztvevők számára, melyeket természetesen meg is kóstolhatnak. Az egyik ilyen nevezetes program a Koronavárosok Találkozója elnevezésű fesztivál, melynek gasztro-kulturális része a tájház területén zajlik.
A viski magyar közösség minden vendéget, érdeklődőt szeretettel vár a viski tájházba. A Viskre látogatók számára természetesen teljeskörű turisztikai szolgáltatást tudnak nyújtani, a tájház és a település bemutatása mellett szállást és étkezést is biztosítanak falusi vendéglátás keretein belül.